A mai nap belekezdünk a Műveletek
közönséges törtekkel című fejezetbe. A nyolc év alatt már sokat foglalkoztatok
a törtekkel, megtanultuk őket összeadni, kivonni, közös nevezőre hozni,
szorozni és osztani is egész számmal. Ezeket fogjuk ma átismételni és
gyakorolni. A tankönyvedben mindegyik esetre találsz egy példát, de azért én
itt szöveggel is leírom, hogy könnyebb legyen visszaemlékezni:
Műveletek azonos nevezőjű
törtekkel:
Ebben az esetben csak a számlálóval (a törtvonal feletti szám) fogunk
foglalkozni, azokat adjuk össze, vagy vonjuk ki egymásból, és a nevezőt csak
átírjuk, nem változtatunk rajta semmilyen módon.
Műveletek különböző nevezőjű törtekkel:
Ebben az esetben első lépés, hogy közös nevezőre kell hozni a törteket. Ezt a
folyamatot már sokat gyakoroltuk, tudjátok, hogy amennyivel szorozzuk a lenti
számot, annyival kell szorozni a fentit is. Mindig törekedjetek a két nevezőnek
a legkisebb közös számot megtalálni, amibe mind a kettő maradék nélkül belefér.
Majd ha megvan a legkisebb közös nevezője a két törtnek, akkor jöhet az
összeadás vagy kivonás, ami itt is csak a számlálók (fenti szám) között zajlik.
Szorzás:
Ha egész számmal szorozzuk a törtet, akkor mindig csak a számlálót kell
megszorozni, a nevezőt nem változtatjuk.
Osztás:
Ha egész számmal osztjuk a törtet, akkor is a szorzás műveletét használjuk.
Ugyanis a nevezőt (törtvonal alatti szám) kell megszorozni az osztó számmal.
Ha ezek a leírások mellé nézed a
könyvben lévő példákat, biztos sokkal könnyebben visszaemlékszel majd.
Ha ezeket átismételted, akkor a mai
órán csináld meg a (nálam) 83. oldalon az első feladatot!
Jó munkát kívánok!
