Az
Alföld I.
Természetismeret
5. osztály
Olvasd
el a szövegrészt!
Az
Alföld hazánk legnagyobb tája. Nyugaton a Sió, a Balaton és a
Dunántúli-középhegység, északon az Északi-középhegység határolja.
Területét
a Duna és a Tisza kisebb tájakra tagolja.
Részei:
Mezőföld,
Duna–Tisza köze, Tiszántúl.
Az
Alföld felszínének kialakításában a folyók és a szél
felszínformáló munkája játszotta a legfontosabb szerepet. A környező
hegyvidékekből az Alföldre lesiető folyók jelentős mennyiségű hordalékot
hoztak magukkal, ezt hatalmas hordalékkúpokban rakták le. Az
áradások során a medrükből kilépő folyók pedig vastag iszapréteggel borították
be a területet.
A
szél a folyók hordalékából kifújt homokot terítette széjjel az Alföld
egyes területein, de fontos szerepe volt a szélnek a lösztakarók kialakításában
is.
Válaszolj a kérdésekre!
1.
Sorold fel az Alföld határait!
Nyugaton:
………………………………
………………………………
………………………………
Északon:
……………………………....
2.
Melyik két folyó tagolja kisebb tájakra az Alföld területét?
…………………………..
és a ………………………………
3.
Az Alföld részei:
………………………………
………………………………
………………………………
4.
Mi formálta az Alföld felszínét?
……………………………..
és a …………………………………
Olvasd
el a következő szövegrészt!
Az
Alföld hazánk legmelegebb és legnaposabb területe. Itt
a legmelegebb a nyár, ugyanakkor itt a legszélsőségesebb a téli időjárás
is.
Az
Alföld középső területén hullik a legkevesebb csapadék. A meleg nyári hónapok
gyakori kísérője a hosszantartó szárazság, az aszály.
Az
alföldi folyók vizét a Tisza gyűjti össze és juttatja a Dunába. A
Dunába torkollik a délnyugati területek vizét összegyűjtő Dráva is. Az
Alföldön a XIX. század második fele óta jelentős folyószabályozási és árvízvédelmi
munkákat végeztek, hogy megvédjék a termőföldeket és a lakott területeket a rendszeresen
pusztító árvizektől. Lecsapolták az egykor hatalmas kiterjedésű mocsarakat,
lápokat is. Az Alföld legnagyobb tava a Tisza vizének felduzzasztásával
mesterségesen kialakított Tisza-tó. A folyók mentén gyakoriak a
holtágakból természetes vagy mesterséges úton keletkezett tavak.
Az Alföld gazdag gyógyvizekben is.
A
lösszel borított területeken képződött az Alföldön a legjobb minőségű,
legértékesebb mezőségi talaj.
Vastag
lösztakaró borítja például a Mezőföldet, a Nagykunságot, a Hajdúságot
és a Körös–Maros közét. Emellett jelentős területeket
borítanak különböző minőségű homoktalajok is.
A
Duna homokos hordalékából épült fel a Kiskunság. A Nyírség a
Tisza és mellékfolyói által szállított hordalékból keletkezett.
Válaszolj a kérdésekre!
5.
Milyen éghajlatú az Alföld?
………………………………………………………….
6.
Mit jelent az aszály szó?
…………………………………………..
7.
Hova vezeti a Tisza az alföldi folyók vizét?
………………………………………………..
8.
Milyen munkákat végeztek a XIX. század második fele óta, hogy megvédjék a termőföldeket
és a lakott területeket a rendszeresen pusztító árvizektől?
………………………………………………………………………………………………
9.Melyik
az Alföldön a legjobb minőségű, legértékesebb talaj?
…………………………………………..
10. Melyik táj talaja épült fel a Duna
homokos hordalékából?
………………………………………………..
Olvasd
el a következő szövegrészt!
Az
Alföldön magányos tanyákat, több ezer főt tömörítő falvakat és nagyvárosokat
egyaránt találunk.
Az
itt élő emberek élete az idők során jelentősen átalakult, de ma is fontos
szerepe van a mezőgazdaságnak.
Az
Alföld hazánk legjelentősebb mezőgazdasági területe. A jó minőségű
mezőségi talajokon főként búzát, kukoricát, napraforgót termesztenek.
A betakarított kenyérgabonát a malomipar dolgozza fel. Nagy
hagyománya van az Alföld egyes tájain a zöldség- és a gyümölcstermesztésnek
is.
A
Nyírség hazánk egyik legjelentősebb almatermesztő körzete. A Kiskunságon sárgabarackot, zöldségféléket, paradicsomot,
zöldpaprikát és uborkát termelnek nagy mennyiségben. A gyümölcs- és
zöldségfélék nem csak nyersen, hanem mélyhűtött áruként, konzervként vagy
gyümölcsléként is a boltokba kerülnek.
A
Kiskunság a központja a gyorsan fejlődő alföldi szőlőtermesztésnek is.
Az
Alföld világhírű terméke a fűszerpaprika, amelyet főként Szeged és
Kalocsa környékén termesztenek.
Élénkpiros
színe és fűszeres íze Az Alföld mezőgazdasága miatt az egész világon
közkedvelt. Nagy hagyománya van Makó környékén a vöröshagyma termesztésének.
A
növénytermesztés mellett sokan foglalkoznak állattartással.
Ezeken
a területeken a sertés- és a baromfitenyésztés és a szarvasmarhatartás
egyaránt jelentős. Az Alföld szárazabb, soványabb legelőin juhokat
tartanak. A szegedi, gyulai, békéscsabai húsüzemek termékei
külföldön is keresettek.
Válaszolj a kérdésekre!
11.
Főként mivel foglalkoznak az Alföldön? …………………………………………
12.
Sorold fel az Alföldön termesztett terményeket!
……………………………….
……………………………….
……………………………….
……………………………….
……………………………….
13.
Mi hazánk egyik legjelentősebb almatermesztő körzete?
……………………………………
14.
Milyen gyümölcsöt termesztenek nagy mennyiségben a Kiskunságon?
………………………………………………..
15.
Hol termesztenek fűszerpaprikát?
………………………………….
……………………………….....
16.
Minek van nagy hagyománya Makó környékén?
……………………………………….
17.
Milyen állatokat tenyésztenek az Alföldön?
………………………………
………………………………
………………………………
………………………………
18.
Hol találhatók az Alföldön húsüzemek?
……………………………….
……………………………….
……………………………….