Tanmese:
Egy ember nem találta helyén a
baltáját. Bizonyos volt benne, hogy a szomszéd fia lopta el. Leste, hogy
jár-kel a legény: pontosan úgy lépkedett, mint egy tolvaj. Figyelte az
arckifejezését: éppolyan volt, mint egy tolvajé. Kihallgatta, amint beszélt:
mintha egy tolvajt hallott volna. Egy szó, mint száz, a legény egész
viselkedése arról árulkodott, hogy csakis ő lehetett a tolvaj.
Később a mi emberünk kiment ásni
a kertjébe, és a kertben meglelte a baltát. Amikor pedig újra megnézte magának
a szomszéd legény gesztusait, semmit sem talált már bennük, ami tolvajra
emlékeztette volna.
Gondolkodj el azon, hogy az egyik pillanatban miért
tűnhetett tolvajnak a szomszéd fia, a másikban pedig miért nem? Hogy hívjuk ezt
a jelenséget, reakciót a való életben? Te szoktál az említett emberhez
hasonlóan gondolkodni? Ha igen, hogy lehetne máshogy? Mi lehetne a megoldás?
Ezeken csak gondolkodj el, esetleg beszéld meg valakivel.
